Vélemény ROVAT MR. DOB – Kovács Gyula dobiskola

Régi tartozását rótta le a magyar dobosok társadalma, amikor ezt a munkát megjelentette a volt tanítványok, tisztelők adakozásai és alkotó munkája segítségével. Ezzel tisztelegve a szerző, Kovács Gyula úttörő tevékenységének, alkotó tehetségének a dobpedagógia területén.

Ismert az a morbid hasonlat Karinthy Frigyestől, hogy a nagy költő halála után olyan sokan nyilatkozták azt, hogy ők fogták le a költő szemét halálos ágyán, hogyha mind körülállták volna a koporsót, nem fértek volna el a ravatalozóban.

Nekem is feltűnt az elmúlt 10 év során, hogy a Kovács Gyula emlékkoncerteken olyanok is részt vettek a fellépők, nyilatkozók, nemegyszer a szervezők között, akik valójában kevésbé szerették, nem értékelték őt igazán. Amikor a dobiskola kiadásának ötletével felkerestem néhányat az „ünneplők” közül, néhányan bizony fanyalogtak.

Persze ezek az epizódok nem tartottak vissza eltökélt szándékomtól, hogy tisztelt mesterem és barátom értékeit átmentsük az utókor számára Kovács Tibor, Kármán Sándor és sokan mások segítségével.

A lényeg, fontos mű jelent meg, amelyet mindenkinek ajánlanék, aki az értelmes ritmusgondolat titkaira kíváncsi. Ebben a tekintetben világszínvonalú és kiegészítő tanulmányként, alapozó gyakorlatként bármely dobiskola mellett használható.

A következőkben megkísérlem kottapéldákon keresztül ismertetni mi az, amiben ma is „modern”. Összehasonlításképpen más dobiskolákból is bemutatok hasonló tematikájú gyakorlatokat.

Az összetett és autonóm ritmika, amely nem alárendelt kísérőszerepet tölt be, hanem önálló történetet képes közvetíteni az idő paramétereinek függvényében, bonyolult dolog, s a ritmusköltészet magasságába tartozik.

Egyenletes mozgást, egyidejűleg határozott ütemezést érzékeltetni viszonylag könnyű dolog, mindössze a formális matematika elveinek transzponálása az idő koordinátáiba. Pl.: 1+1+1+2+1+2+1+2+1+1+2+2+1+2+2+2 stb. ugyanez kottázva. 1. kotta

Azt a ritmust, amelyik önmaga jelzi a sebességet és az ütemezést, reális ritmusnak nevezhetjük. Pl.: 2. kotta

Az előző példában hangsúlyt és szünetet is találtunk, mindemellett az ismétlődés rejtett módjával és a sorvégen látható (hallható) ritmikai záróformulával egy összefüggő 4 ütemes ritmusláncot, mondatot is létrehoztunk, amely önigazoló természetű, a filozófiából átvett kifejezéssel magában való.

Ahhoz, hogy valaki „értse”, nem szükséges zenésznek lennie. Előzetes beszámolás nélkül is érti mindenki.

A következő példa ennek az ellenkezője. Pl.: 3. kotta

Előzetes ütembeszámolás vagy ütemjelző kíséret nélkül nem érthető. Ilyen az úgynevezett relatív ritmus.

Nos az organikus, dinamikus, reális és relatív viszonyokat összetetten alkalmazó, egyidejűleg történeti és tájékoztató ritmus e két szélsőséges példa között van valahol. Pl.: 4. kotta

Mindez nem újkeletű dolog, már az előember is használta 300.000 évvel ezelőtt. Furcsa módon az első dobiskolák mégsem ehhez az ősi és mindig is jelenlevő gyakorlathoz nyúltak, hanem a felsoroló formális matematikai elvek alapján építkeztek, s gyakran ma is így épülnek fel. Vég nélküli ismétlő gyakorlatok. Vagy történet nélküli felsorolása az elemeknek. Ennek oka a stilizált klasszikus zenei felfogás merev gondolkodásmódja, a sémák uralma. Néhány nem követendő példa ugyanazon témakörből régi és mai „modern” iskolákból, a származási helyet kegyeleti okokból nem jelölöm 5. kotta. Ez még elfogadható lenne, de hol vannak a hangsúlyok? Olyan mintha ékezet, nyomaték nélkül beszélnénk. 6. kotta, 7. kotta, 8. kotta Kicsit sivatagi hangulatúak, igaz? Persze léteznek jó példák is bőséggel a mai dobiskolákban.

Kovács Gyula gyakorlati zenész lévén nem tett mást, mint elkezdett a lélegző valódi életből vett példákat improvizálni, komponálni a természetes didaktikus (oktató) ösztön rendező elvei alapján. Ezekre az elvekre most nem térnék ki, mert meghaladnák tanulmányom kereteit.

A fenti témakört Kovács Gyula így kezdi: Olvasógyakorlat I. 9. old. 9. kotta

Az előző példák áporodott levegője után mintha kinyitottuk volna az ablakot, nem igaz? Nézzünk egy ellenpéldát összetett elemekből is, más dobiskolából. Pl.: 10. kotta

Hasonló téma Kovács Gyulánál, olvasógyakorlat XIX. 76. old. 11. kotta

Érzékelhető a különbség abban, hogy az ellenpélda 2 ütemes motívumsorokat próbál építeni, persze tagoló hangsúlyok nélkül. Kovács Gyula ritmussorai hosszabb 4 ütemes íveket rajzolnak izgalmas csúsztatásokkal, jazzes felütésekkel tarkítva, sok tagoló hangsúllyal.

Ha azt keressük, mi az, ami hiányzik ebből a dobiskolából, hosszas felsorolásba kezdhetnénk, de ennek nem lenne értelme. Ugyanis ez a tananyag elsősorban a ritmikai intelligencia inspiratív fejlesztését vállalja fel stílusoktól, divatoktól függetlenül, általános értelemben. A motívumismétlő szemléletet csak érintőlegesen tárgyalja. Tánczenei sémákat éppen csak megemlít. Szellemiségének alapja a jazzes gondolkodás. Láncszerűen felfűzött végteleníthető történetek az időben elbeszélve az örök rilex és drive absztrakt mozgásérzeteivel fűszerezve. Ez a lényege. A technika, a trükk csak a kifejezés eszközeként, s nem főszereplőjeként van jelen. A

MR. DOB címet viselő, Kovács Gyula anyagából összeállított dobiskola sok száz dobost vezetett, segített az 1950-90. közötti időben. Aki fellapozza, a támogatók névsorában sok ismerős nevet talál.

Beszerezhető a TAM-TAM Dobcentrumban. Ajánlom minden dobosnak, aki nem ismeri.

KOTTA LETÖLTÉSE