HÁRTYA – Cicala Mvta – Deko-Boko

A Cicala Mvta Japán egyik legérdekesebb és legeredetibb együttese. Mint sok más innovatív zenekarét, az ő muzsikájukat is nehéz lenne bekategorizálni: a műfajt, melyben alkotnak, leginkább punk chindon jazz, world music vagy egyszerűen csak különleges populáris zene néven lehetne emlegetni. – A csapatot megalapító Wataru Ohkuma annak idején egy punk együttesben gitározott, majd később egy chindon formáció klarinétosa lett. A chiindon a Japánban igen népszerű és elterjedt utcazene(- bona) elnevezése, amit soktagú „rezesbandák” csapnak az utcán menetelve, dobjaikkal és szaxofonjaikkal az aktuális slágerek témáit megszólaltatva.Ohkuma e tradíció részeseként hét évig járta Tokyo utcáit klarinétját fújva, míg a – ‘80-as évek végén a Compostella nevű együttesben zenésztársaival el nem kezdték új elemekkel keverve feltámasztani a műfajt.

A chindon muzsika leginkább a zsidó klezmerrel, New Orleans rézfúvós zenekarainak és a kínai illetve észak-kelet ázsiai fúvós-ütőhangszeres együttesek tározott, majd később egy chindon formáció klarinétosa lett, a zenéjével rokon. Ohkuma mindezen áramlatokat egyesíti a Cicala Mvta hangzásában. Véleménye szerint a régi jazz, a klezmer vagy az esküvői rézfúvós muzsika hagyományai, Indiától a Balkánig mindenhol hasonlatosak a chindonhoz, mint egyfajta korai modern keverék- zenéhez. „Ezek egytől-egyig klarinét- muzsikák, ezért olyan természetes számomra, ahogy elegyednek a játékomban.”- vallja Ohkuma. Az őt ért egyéb zenei hatások, mint a progresszív rock, a punk, az avantgárd jazz, a folk vagy Bartók modern harmóniavilága is mind-mind fontos szerepet játszottak a Cicala Mvta egyéni stílusának kialakulásában.

Ennek az igen sajátságos, és Európában talán kevéssé ismert, igen intenzív hangvételnek a képviselője a „Deko- Boko” is, mely a Cicala Mvta második lemeze. A rajta hallható tucatnyi szerzemény jórészt japán motívumokra épülve igen progresszív értelmezésekkel, határozott témákkal tanúskodik az együttes erőteljesen haladó szelleméről. Ez az alapfelfogás a frontember energikus klarinét és basszus klarinét játéka mellett leginkább Ohta Keisuke szenvedélyes hegedűszólóiban domborodik ki, de a szokványosnak korántsem mondható hangszerelés lényeges elemei a tangóharmonika, a gitár, az ír bouzouki és a bendzsó Sakuri Yoshiki, a cselló Sakamoto Hiromichi, a tuba Sekijima Takero, a dobok Kamimura Shoko, az alt, szoprán és bariton szaxofonok Kawaguchi Yoshiyuki és az ütőhangszerek Samm Bennett megszólaltatásában, emellett pedig a hangzást még elektronikus instrumentumok is „tuningolják”. A korong túlnyomórészt „hangos”, élénk ritmusú, feszes kompozícióiban a klezmer árnyalatai mellett fontos szerep jut a humornak, vidámságnak, a helyenkénti arab tónusok mellett pedig még magyar vonatkozás is színezi a felvételt. Az albumon kilencedikként hallható szám ugyanis Bartók Béla Mikrokozmoszának egyik részletét dolgozza fel, a lemez koncepciójának megfelelően: radikálisan.

Cicala Mvta Cicala Mvta: Deko-Boko. 2002, Tropical Music.