Kreatív oldalak

Ez alkalommal egy régóta létrehozott alapütés, a single paradiddle felhasználásával alkotunk kíséreteket és szólókat, tizenhatodos ritmikai közegben. A single paradiddle lényegében a váltottkezes-, és a kettős ütések kombinációja: jobb, bal (váltott), jobb, jobb (dupla), bal, jobb (váltott), bal, bal (dupla).

Első feladatunk az, hogy a kézrendet biztonsággal játsszuk több tempóban (1. példa). A paradiddle hagyományos, pergődobon használatos formájában a negyedekre eső tizenhatodokat hangsúlyozzuk (2. példa). A 3. példában a jobb –, a 4.-ben a bal kézre eső egyes ütéseket hangsúlyozzuk. Hangsúlyozhatjuk a tizenhatod csoportok második hangjait is (5. példa), vagy az összes egyes ütést (6. példa).

A továbbiakban előbb kíséreteket alkotunk a kézrendünkből. Nem írtam ki a példák alá a kézrendeket, mivel az változatlan marad: az összes példában JBJJ BJBB.

Helyezzük a jobb kezünket a lábcintányérra, a balt hagyjuk a pergődobon, és játsszunk paradiddle-t! Ezután hangsúlyozzuk az első tizenhatodokat, a jobb kezünk hangsúlyával együtt üssünk a lábdobra is (7. példa)! Ne feledjük, hogy a bal kézzel nagyon halkan játsszuk a hangsúlytalan hangokat, különben idétlenül fog szólni a kíséretünk! A 8.-tól a 14. példáig lábdob variációkat vehetünk szemügyre. Mivel a jobb kezünkkel és a jobb lábunkkal könnyen tudunk egyszerre ütni, ezért előbb érdemes az így kapható lehetőségeket „feltérképezni”. Később bátran próbálkozhatunk más lábdob variációkkal is! A 15.-től a 18. példáig a lábcintányér emelésekkel alkotunk variációkat. Fontos, hogy a lábcintányért tartsuk nyitva mindaddig, amíg alul egy „X” jellel nem találkozunk! A 19. példában egy gyakran használt hangsúly díszítést játszunk a pergődobon, a 20.-ban a pergődob hangsúlyos ütése után következő díszítő hangsúlyt a jobb kezünkkel az állótomra (vagy bármelyik másikra) ütjük. A 21. példában a jobb kezünket a ride tányérra helyezzük, vagy annak kupolájára. A hetvenes évek végén David Garibaldi, a Tower Of Power akkori (és mostani) dobosa populizálta az efféle kíséreteket. A 22. példában a bal kézre eső díszítő hangsúlyt a felső tomra ütjük, a 23. pedig ezen kívül tartalmaz egy jobb kézre eső tom ütést is. A 24. példában a jobb kezünk 25 továbbra is a ride tányéron, a bal pedig a lábcinen található, a hangsúlyos ütéseket a pergőn ütjük, bal kézzel. Napjainkban Dave Weckl és Dennis Chambers nyomán rendkívül népszerűek az efféle kíséretek.

Nem feltétlenül kell az egész kíséretünket paradiddle-ből felépíteni, alkalmazhatjuk a fenti motívumokat bármelyik saját kíséretünk második, vagy negyedik ütemének második felében is! A 27.-től a 32. példáig néhány funk-fusion stílusú, paradiddle alapú kíséretet vehetünk szemügyre. Remekül „zakatolnak”!

Az ezt követő példákban a paradiddle-t szólóelemként alkalmazzuk. Az első hangokra eső hangsúlyokat üthetjük a tomokon (33. példa), a crash tányérokon, lábdob alátámasztással (34. példa), a jobb kézre eső hangsúlyt cinen, a bal kézre esőt tomon (35. példa), vagy szerepet is cserélhetnek a kezeink(erre nem írtam példát; na hogyan szól ez a variáció?), sőt akár kerülhetnek a hangsúlyok a nyitott lábcintányérra is, amit azután a második tizenhatodokon lezárunk. A jobb kézre eső egyes ütéseket is szétoszthatjuk hasonló módon (37., 38., 39., 40. példák). A 41. példában az egyes ütések a tomokra kerülnek, a 42.- ben a crash tányérokra (copyright by Jimbo Akira Szan; mellesleg használhatunk duplapedált is!). A 43. és a 44. példában a crash-eket és a tomokat is használjuk. A következő négy példában a „right hand lead”, azaz a „jobb kéz vezet” elvet használjuk. Igen egyszerű a dolgunk, tegyük például a jobb kéz hangjait a tomokra (45. példa), vagy a jobb kéz egyes ütéseit cintányérra, a duplákat tomra (46. példa), vagy fordítva: az egyes ütéseket a tomokra, a duplákat a ride tányér kupolájára (47. példa), sőt az összes jobb kézre eső hangot üthetjük a nyitott lábcintányéron (48. példa). Ne feledkezzünk meg a pontos zárásokról sem!Végül az utolsó négy példában négy darab kétütemes szóló szerepel. Játszhatjuk őket két ütem kíséret – két ütem szóló formában, vagy akár a négy példát egymás után, mint egy nyolcütemes szólót. Ezután próbáljunk meg saját kombinációkat kitalálni, improvizálni a paradiddle használatával!

A következő alkalommal még mindig a paradiddle-nél maradunk, megpróbálkozunk néhány jazz alkalmazással, és tanulmányozhatunk néhány Steve Gadd és Dave Weckl részletet.

Addig is figyelmes és kitartó gyakorlást, kellemes paradiddle „zakatolást”, és végül, de elsősorban sok jó zenét kívánok!