10.2. A DZSESSZ FEJLŐDÉSE

Az elnevezés a mai napig nem tisztázott, de valószínű, hogy a francia jaser (csevegés) származik, ami tükrözte az akkori dzsessz jellegét. A gyökereit azonban ismerjük, amik a XVII-XVIII. századig nyúlnak vissza. Ekkor szállították az áldozatokat a gyapotföldekre dolgozni. A rabszolgák, miután felszabadították őket ezrével vándoroltak Memphisbe, vagy Atlantába és különösen sokan telepedtek le New Orleans környékén. Az egyetlen dolog, ami a kínjaikat enyhítette az a zene volt. Együtt énekelték a munkadalokat, vallási énekeket, spirituálékat. Egyes városokban a zene még határozottabban városi jelleget öltött. New Orleansban, ahol sokkal lezserebb hangulat uralkodott kreol, fekete, spanyol és francia dallamok keveredtek. Ehhez hozzájárult a polgárháborús katonazenekarok zenéje és ebből a keverékből született meg a dzsessz.