Növekedési terület: Észak és közép-Afrika.
Beszerezhetőség: Jelenleg mint kihalófélben lévő fajt jegyzik Ugandában.
Súly/Keménység/Sűrűség: A “Cukor juharhoz” képest a bubinga 18%-kal nehezebb, 88%-kal keményebb és 28%-kal erősebb.
Ár: Kétszerese a juharnak.
Megjegyzések: A World Conservation Monitoring Center úgy tartja számon a bubingát, mint ugandai kihalófélben lévő fa fajta, valamint megemlíti, hogy létezik a Közép Afrikai Köztársaságban, Gabonban, Libériában és a Kongói Köztársaságban, ezen kívül részletesen nem dokumentálja. Ennek köszönhetően, ha az ugandai készlet kifogy, nem használja többé a dob hangszerészet ezt a fát.
Hangszín: A fentebb tárgyalt sok fa közül a bubingának a legmelegebb a hangzása. Gazdag és meleg, a közép frekvenciájú hangok dominálnak, bár az alapmagassága magasabb, mint a juharé.
Dinamikai skála: A pianississimótól fortississimóig terjedő hangerő között sem változik a hang karaktere.
Tonalitás: Kicsi sweetspot, 1.5 col a középtől.
Hangolás: Előnyös a laza hangolás. Túlnyomó részben alacsony hangzás. Magasra hangolt állapotban kevesebb felhang, inkább mono hangzásúvá válik.
Rezonancia/Elhalás: Kevesebb utócsengés, mint a juhar dob esetében. Számos esetben a kereszt ütés rezonáns.
Kereszt ütés: A kávás ütések terjesztik a hanghordozást, de kevésbbé fókuszáltak, mint a juhar dobon.. Egy kis elfojtás kirekesztheti a felső bőr rezgést kávás ütésekkor. Az ütő pozícióján változtatva megváltozik a hangmagasság skála, éppúgy, mint a juhar dobon.
Hangerő: Valamivel nagyobb hangerő Fortissimó-kor, valamint nagyon kemény ütésekkor nem hal el a hang olyan gyorsan, mint a juhar dobnál.
Érzékenység: Pianississimó-kor rendkívül jó pergő hangzás. Általában véve jól reagál.
Megjegyzések: A bubinga dob sokkal zeneibb és rugalmasabb hangzású, mint a juhar dobunk.
