5.7 Guibourtia Demeusei (Bubinga, a.k.a. Afrikai Rózsafa)

Növekedési terület: Észak és közép-Afrika.

 

Beszerezhetőség: Jelenleg mint kihalófélben lévő fajt jegyzik Ugandában.

 

Súly/Keménység/Sűrűség: A “Cukor juharhoz” képest a bubinga 18%-kal nehezebb, 88%-kal keményebb és 28%-kal erősebb.

 

Ár: Kétszerese a juharnak.

 

Megjegyzések: A World Conservation Monitoring Center úgy tartja számon a bubingát, mint ugandai kihalófélben lévő fa fajta, valamint megemlíti, hogy létezik a Közép Afrikai Köztársaságban, Gabonban, Libériában és a Kongói Köztársaságban, ezen kívül részletesen nem dokumentálja. Ennek köszönhetően, ha az ugandai készlet kifogy, nem használja többé a dob hangszerészet ezt a fát.

 

Hangszín: A fentebb tárgyalt sok fa közül a bubingának a legmelegebb a hangzása. Gazdag és meleg, a közép frekvenciájú hangok dominálnak, bár az alapmagassága magasabb, mint a juharé.

 

Dinamikai skála: A pianississimótól fortississimóig terjedő hangerő között sem változik a hang karaktere.

 

Tonalitás: Kicsi sweetspot, 1.5 col a középtől.

 

Hangolás: Előnyös a laza hangolás. Túlnyomó részben alacsony hangzás. Magasra hangolt állapotban kevesebb felhang, inkább mono hangzásúvá válik.

 

Rezonancia/Elhalás: Kevesebb utócsengés, mint a juhar dob esetében. Számos esetben a kereszt ütés rezonáns.

 

Kereszt ütés: A kávás ütések terjesztik a hanghordozást, de kevésbbé fókuszáltak, mint a juhar dobon.. Egy kis elfojtás kirekesztheti a felső bőr rezgést kávás ütésekkor. Az ütő pozícióján változtatva megváltozik a hangmagasság skála, éppúgy, mint a juhar dobon.

 

Hangerő: Valamivel nagyobb hangerő Fortissimó-kor, valamint nagyon kemény ütésekkor nem hal el a hang olyan gyorsan, mint a juhar dobnál.

 

Érzékenység: Pianississimó-kor rendkívül jó pergő hangzás. Általában véve jól reagál.

 

Megjegyzések: A bubinga dob sokkal zeneibb és rugalmasabb hangzású, mint a juhar dobunk.