4.1 Szerkezet, és hatása a hangzásra

Ahogy nő a dobosok tudása a hanggal kapcsolatban, egyre igényesebbé válnak. A különböző sűrűségű anyagok különbözöen vezetik a hangot. A dob hangját a fa, és a gyártás milyensége határozza meg. (A test vastagsága, a rétegek, típus, a szélek kezelése.)

Az amerikai vagy honduraszi mahagóni használata nagyon drágává teszi a dobot. A fehér hárs, a nyárfa, a bíborfa (lauan) mind olcsóbb alapanyagok, de hangjuk a mahagónihoz hasonló karakterisztikája miatt, jó helyettesítők lehetnek. A gyártási ár lefaragására törekvő hangszerkészítő cégek ezeket a típusokat preferálhatják. Mindazonáltal, a külső megjelenés szempontjából is mérlegelni kell a dolgot. A dob felületének kialakítása kérdéses, főleg, ha külső rétegként lett a helyettesítő fa használva. Szóval, ha a dobtest 80%-a lauan, és 20% valami más, például albasia belső réteg és nyír külső réteg, akkor feltételezhetjük, hogy a hangzás sokkal inkább függ a lauan-tól, mint a kiegészítő fáktól, és valószínű, hogy mahagóni karakterisztikájú hangot kapunk. Bizonyos fokig valószínűsíthető, hogy a dobnak kellemes mélye, mérsékelt közepe,és tiszta, világos felhangjai lesznek. Az, hogy hogyan reagál a dob a hártya megütésére, vagy hogy milyen a pergő hang, nagy mértékben befolyásolja a dob fájának belső szerkezete. A Lauan nagyon porózus, rostos fa, ezért nem túl szép a kinézete hajlítás után. Egy ilyen dob kevésbé világos hangzással rendelkezne és valószínüleg nagyon éllettelen volna a hangja. Ezt ellensúlyozandó sűrű, nem porózus keményfa hozzáadása szükséges, ami, költséghatékonyságot is figyelembe véve, lehet juhar, nyír, albasia falkata. Ezek a megfelelő karakterisztikával rendelkeznek, és ráadásul attraktívak is.

 

Bár a hangszer külsejét illetően az esztétika az egyik legfontosabb dolog, fontos tudnunk, hogy minden, amit a dobtestre helyeznek módosíthat a hangzáson, tompítja a vibrációt, stb… A dobon található “fém”eszközökre gondolok elsősorban. Minden dobos érzékeli a hang változását, ha feszítő babákat rögzít a testhez. Ezzel könnyen érzékeltethetjük, hogyan tompíthatja valami a dobtest rezgését. Amire viszont nagyon sokszor nem figyelünk oda, az a dobtest külső rétege.

 

A hőkezelt gyantás megoldások nem eredményeznek túl jó hangot. Nagyon tartósak lehetnek, és sokféle színű, mintázatú van belőle. Nagy sűrűségű anyagok meggátolják a hang terjedését a dobtest kerülete mentén, de elősegítik azt fejhez képest 90 fokos irányban. Ha szereted a magas hangokat, pontosan ez kell neked.

 

Vannak tervezők, akik szerint a festékek vagy más felületkezelő anyagok is befolyásolják a kapott hangot. Ha belgondolunk, igaz lehet, hiszen ha gyantát adunk a nyers faréteghez, a fa pórusait is feltöltjük, ezzel hangvezető képességét változtatjuk. Ez a változás attól is függ hányszor gyantázzuk a fa felületét.

 

Néhányan a lakkozásra esküsznek, mások szerint ez a “vintage” külső. Van aki szerint ez semmit sem számít. Ez egyéntől függően és a hangszerhez való viszonyának megfelelően változik.

 

Milyen frekvenciákat befolyásolunk? A következő változók függvényében adható válasz, de talán leegyszerűsíthető a következőképpen:

  • Vékonyabb dobtestek könnyebben rezonálnak és általában véve az ilyen dob nyitottan hangzik. Jó példa erre a Tama Star Classic. (Erről részletesen a későbbiekben fogok beszélni.)
  • A vastagabb testű doboknak szárazabb a hangjuk. Erre egy népszerű példa a Yamaha Recording Custom, Maple Custom sorozatú dobok.
  •  Azoknak a doboknak a hangja, melyekben van belül “counter hoop”, meleg, mégis kontrollált a rezonálásuk. Jó példa erre a DW sorozat vagy a Slingerland Vintage dobok.
  •  A belső gyűrű nélküli doboknak fényesebb az ütéshangja és több magas frekvenciájú rezonánsa van.

Végül arra a következtetésre juthatunk, hogy főleg a fa a felelős a dob hangzásáért, bár nem teljes egészében. A dob értékét leginkább az határozza meg, hogy milyen nehezen vagy könnyen jutottak fához és az, hogy hogyan alakították azt dobtestté, és hogy vevők hogyan ítélik meg a terméket.

 

A lágyfák általában gyorsan nőnek, míg a juhar, az amerikai, a honduraszi mahagóni lassan nő. Ezeket a fákat kb 200 éves korukban vágják ki. Azért értékesebbek ezek a fák, mert sűrű erdőben, kevés fény mellett sokáig nőttek. Emiatt lett ez a fa fajta finom rostú. Az iparilag növesztett fák értéke kisebb, nem olyan finom rostúak. Egy csak juhar fából készült dob felszerelés drágább. Mahagóni dob felszerléseket egyre kevesebbet lehet találni, egyrészt mert nincs sok jó minőségű valódi mahagóni, ha van is az túl drága a dobosoknak, másrészt a mai
népszerű zenei irányzatok előnyben részesítik a juhar és/vagy nyír hangzású dob felszereléseket. A nyír és bükk fák gyorsabban nőnek, könnyebben megszerezhetők, így olcsóbbak is.

 

Mivel a különböző fák különböző sűrűségűek, így eltérően is rezonálnak. Fontos, hogy megtaláljuk a jelen projectünknek legmegfelelőbb fát, ezért elengedhetetlen, hogy részletességében megvizsgáljuk a fa típusokat.