A dobverő anatómiája

Áttekintő tanulmány Marc Zoutendijk, a holland Royal Conservatoire of Music nyugalmazott ütőtanárának tollából, melyben a dobverők néhány akusztikai és fizikai tulajdonságát elemezve ismerhetjük meg jobban a verők és a hangképzés összefüggéseit.

Six drumsticks


Bevezetés

A cikkben megjelent megjegyzések, megfigyelések mindegyike saját kísérleteimen, valamint a mintegy 30 éves professzionális ütős, és oktatási tapasztalataimon alapszik, melyek kiterjednek a pop, jazz és klasszikus zenére is.
A tanulmánnyal nem szándékoztam tudományos értekezést írni.

 

A fa

Becslésem szerint a dobverők 90%-a fából készül, ezen verők 90%-a pedig amerikai hickory fából. Saját gyűjteményem nagyon kis százaléka készült tölgy, juhar, nyír, bükk vagy más egzotikus fafajtából, mint az ebony (fekete csíkos, sűrű, kemény fa – a szerk.) vagy a rózsafa. Ez persze nem ok nélkül vagy így: a hickory fában rendkívül kedvezően ötvöződik a keménység, a súlyelosztás, és a rugalmasság.

 

Hossz és súly

  

Majdnem minden verő 385 mm és 415 mm közötti hosszúságú. Ha úgy gondolod, hogy ha rövid karod van, hosszabb verőket kell használnod, hosszú karral rövid verőket, akkor tévedsz: ez nem segít túl sokat. Túl hosszú verőket nem igazán használunk, mert a dobverőket nem a legvégén fogod (végülis, senki sem), hanem egy olyan ponton, ahol a verő súlya többé-kevésbé egyenlően oszlik el a két végén. Ezt a pontot hívjuk Fulcrum (forgáspont) pontnak. 

Szinte nincs olyan verő, amely 40 grammnál könnyebb, és 70 grammnál nehezebb lenne. Ez természetesen szorosan összefügg a hosszal, a vékonysággal, és a fa típusával. A Latin Percussion egyszer készített egy Dynafibe nevű verőszériát, ami nagyobb sűrűségű hickory fából készült (mesterséges kompressziós technikával), mint a hagyományos hickory, és így ezek nehezebbek lettek. Személy szerint sokat használtam ezeket a verőket, nagyon jó hangjuk volt.

A dobverő részei

Butt, Shaft, Shoulder, Neck and Tip

 

A verő formája
 

A verő legáltalánosabb formája, a végtől a fejig tartó enyhe kúp forma, de több variáció is létezik. Például amikor a verő szára vastagabb, mint a vége.
Jó példa Tom Gauger speciális tervezésű verője.

 


 

A bal oldali verő normál dizájn, a jobb oldali Tom Gauger Model 17 verő. Ez a változtatás egy speciális érzetet és egyensúlyt ad a verőnek, mivel a forgáspont így a verő vége felé tolódik.

 

A fej formája

Úgy vélem, a fejformákat három alap típusra oszthatjuk:
 

  1. Kör (labda, alma)
  2. Ovális (körte)
  3. Háromszög (piramis)

Az alábbi ábra mutatja be az alapformákat.

 

Majdnem minden fejformát besorolhatunk egy-egy alaptípusba.
Cintányéron használva a verők fejformájának alapvető fontossága van a hangzásban.

A súly hatása a hangzásra
 

A verő súlya természetesen függ a méretétől, és a fa sűrűségétől. Az akusztikai törvényszerűségek szerint minél nehezebb egy verő (egy nyilvánvaló határig, ami a megütött hangszer méretétől függ), annál teljesebb hangot kell kapnunk. A teljesebb hangot a teljes hangspektrumra értem, a mélytől a magas frekvenciáig.
Ez az, amit akkor lehet a legjobban megfigyelni, amikor valaki más játszik a dobodon és te legalább 7 méterre vagy. Nincs mikrofonozás! Csak a dob, az ütők és a dobos. Persze ez a dobtól függ leginkább. De most adott egy jó dob, és egy fortissimo ütés könnyű verőkkel. Az eredmény borzasztó, mindegy milyen erősen ütötted. Nehezebb verőkkel a puhább, halkabb ütések is gazdagabb és határozottabb hangzásúak.

 

Próbáld ki! Persze ha bemikrofonozott szerelésen játszol, akkor az egyik legfontosabb tényező a hangmérnököd!

 

A nehéz verővel megütött cintányérnak szintén több mélyebb frekvenciájú hangot ad, mint könnyű verővel ütve. Ez olyan, amit nem mindig szeretnénk, de az eredményt befolyásolhatjuk a verő fejének alakjával és pozíciójának változtatásával.

A fej hatása a hangzásra

Akusztikai törvények kimondják, hogy minél kisebb ponton érintkeznek a felületek, annál magasabb frekvenciát kapunk. Ugyanez igaz a fa sűrűségére is. A keményebb (sűrűbb) fa magasabb frekvenciákat produkál.
 

Az ideális verő (szerintem) nehéz, nagy sűrűségű fából készül, háromszög alakú fejjel: a súly telt hangzást, a sűrűség – a háromszögletű fejjel együtt – fényes és tiszta cintányér hangokat biztosít nekem.
 

Most nézzük, a verők feje hogyan befolyásolja a hangzást:

 


A háromszög alakú fej
. Itt a legkisebb a felületek közötti érintkezési pont, ennél fogva több magas frekvenciát hallhatunk, és konkrét, tiszta hangzást kapunk. Mivel így az erő kis pontra koncentrálódik, a verők gyorsan kopnak! Ez (némileg) megelőzhető nagy sűrűségű fából készült verő használatával.
 

Most megváltoztattuk a fej pozícióját, és így a háromszög oldala teljesen érintkezik a cintányérral. A hang tompább, sötétebb!
 

 


 

A gömbfejű verők mindig ugyanolyan felülettel érintkeznek. A pozíció megváltoztatásának nincs igazán hatása.
 

 

Az ovális fejű verők használata során a legnagyobb a felületi érintkezés a fenti típusokhoz képest, így sötétebb hangzást is nyújt (ugyanazon fafajta esetén). Összehasonlítva a háromszög-fejű verőkkel, a hangja mélyebb, mint a háromszögű fejek hangja az első pozícióban, de magasabb, mint a második pozícióban.

Párosítás
 

A jó gyártók megpróbálják azonos tulajdonságú párokba rendezni verőiket. Vagyis azonos súly szerint. De az olyan tényezők, mint a hőmérséklet és a páratartalom nagy hatással vannak a fára, ezért mindig célszerű vásárlás előtt ellenőrizni a párok egyezését. A verők gyakran vetemednek is, amit könnyen ellenőrizhetünk, ha egy üvegen vagy más sima felületen gurítjuk végig azokat.

A verők számozása
 

A legtöbb gyártó kódokkal látja el verőit, úgy mint: 5A, 7B, 6A vagy 3B. De mivel a gyártók képtelenek voltak egy olyan közös rendszert kidolgozni, amely egy kevés információt is adna verőikről, ezért ezek a számok a különböző cégek verőinek összehasonlítására nem alkalmasak. Mindazonáltal, egy adott gyár számozásán belül találhatsz rendszert, és megbizonyosodhatsz róla, hogy egy márkán belül a jelzés mindig azonos jelentéshez párosul.
A számok mellett sok más elnevezést is láthatsz, mint John Doe Jazz Model, Dolly Parton Swing Model, Band, General, Bolero, Steve Gadd és még ezernyi más, csak éppen semmit sem jelent!

Marc Zoutendijk

A szerző engedélyével.
Forrás:
Percussion Information