103 évesen elhunyt Elliott Carter

A kétszeres Pulitzer-díjas zeneszerző, a kortárs zene egyik legjelentősebb alakja, akit gyakran a legeurópaibb amerikai komponistaként emlegettek, hétfőn hunyt el 103 évesen. Az ütősöknek sem ismeretlen szerző: "Eight Pieces for Four Timpani" című műve a klasszikus ütőhangszeres tanulmányok alap-repertoárjának szerves része.

A klasszikus muzsikát komponáló, atonális zenével kísérletező Carter egy kilencvenes években adott interjújában olyan művekként festette le zenedarabjait, amiket összpontosítva és nagy figyelemmel kell hallgatni. Úgy fogalmazott, zenéje azt kívánja a hallgatóságtól, hogy figyeljen a hangokra, és találja meg a bennük rejlő értelmet.
 

Carter szerint az európaiak jobban befogadták a zenéjét, mint az amerikai közönség, amit azzal magyarázott, hogy "Európában a zene nemcsak a szórakoztatás eszköze, hanem a kultúra része is".
 

Miközben a közönség előtt viszonylag kevéssé ismertek voltak művei, a zenei szakma és a kritika tisztelettel és elismeréssel adózott munkásságának.
 

"Nem hiszem, hogy a népszerűség jelent valamit. Mivel láthatjuk, hogy a közönség ízlését és véleményét különböző módon lehet manipulálni, számomra a népszerűség értelmetlen dolog" – fejtette ki.
 

A New York-i születésű Elliott Cartert számos generáció mondhatta a kortársának, legkorábbi művei az 1920-as évek végéről származnak. Harvardi irodalmi tanulmányai után Párizsban tanult Nadia Boulanger-nál, akinek Leonard Bernstein, Aaron Copland és Virgil Thompson is a tanítványai közé tartozott. Zenei ambícióit Charles Ives bátorította, akit példaképének és mesterének tekintett.
 

A zenei Pulitzer-díjat kétszer is elnyerte: először 1960-ban a Második Vonós Kvartettjéért, másodszor pedig 1973-ban a Harmadik Vonós Kvartettért. Az elsők között kapta meg 1985-ben az Amerikai Kongresszus által alapított Nemzeti Művészeti Érdemérmet.
 

A zeneművész utolsó évtizedeiben is aktív maradt, 90. és 100. életéve között 40 zeneművet alkotott, köztük első operáját.
 

A zeneszerzés mellett sokat írt a 20. század zenéjéről. Cikkeinek gyűjteményes kötete 1977-ben jelent meg The Writings of Elliott Carter: An American Composer Looks At Modern Music (Elliott Carter írásai: Egy amerikai zeneszerző rátekintése a modern zenére) címmel.