Paiste Factory Tour

Svájc hallatán egyből ezekre gondolunk: hegyek, sajt, csoki, Matterhorn, Tell Vilmos, bankok, óra. Na de mi van a cintányérokkal? Nem is gondolnánk, de a világ egyik legjobb cinjeit is itt gyártják, nem máshol, mint a Paiste gyárában. Gyárlátogatós sorozatunk e heti részében ide látogattunk el.

Bár mára teljesen svájci márkaként ismert, sokan nem is tudják, hogy a vállalat valaha Észtországból indult útnak, és a mai napig ugyanannak a családnak a kezében van, akik megalapították. Az első üzletüket Eric Paiste, a vállalat jelenlegi főigazgatójának dédnagyapja alapította 1901-ben Szentpéterváron és a háborúk, forradalmak, és válság ellenére fennmaradtak a mai napig, mindabból a tudásból, ami generációkon át ível. A nehézségek pedig még egy értékes hagyatékot adtak, méghozzá azt a hozzáállást, hogy abból hozzák ki a legjobbat, amijük van. Ezt a mai napig tartják is.

Eddigi gyárlátogatásaink során már végig kísértük a cintányérok születésének útját, azonban a Paiste-hoz hasonlót még mi sem láttunk. A kupola megformálásától a kikalapáláson át egészen a nyomtatásig. Mindezeket az eljárásokat az elmúlt 50 év alatt fejlesztették ki, így elérve mára, hogy a világ nagy dobosai közül is sokan őket válasszák. A hagyományok pedig nem csupán a módszereikből tükröződik, hanem egyes gépeikből is, mint például a lyukasztó gépük, amely még az 1890-es években készült.

Minden gyártónak megvannak a saját módszereik, hogy miként formálják meg a cintányérokat. Van ahol kézzel kalapálják ki, máshol gépekre bízzák ezt a feladatot. A Paiste módszerét mondhatnánk akár félautomatának, mely egyben művészi is. Ennek megfelelően pedig a pneumatikus kalapáccsal való munka, bármennyire is tűnik egyszerűnek, igenis szakavatott kezeket, és lábakat igényel, ugyanis az itt lezajló folyamatot többször is meg kell ismételni. A maradvány tökéletlenségeket pedig a már jól bevált kézi kalapálással javítják ki, így érve el közel a végső formáját és a hangját.

Paiste Cintányér
Paiste Cintányér

Megszokhattuk már azt is, hogy minden dob vagy cintányér gyárban van egy “zeneszoba”, egy felállított dobszerkóval. A Paiste sem különb ilyen tekintetben, egy valamit leszámítva. Az itt felállított dobszett egytől egyik garanciálisan visszaküldött cintányérokból készültek, melyeket beolvasztottak, és dobtesteket készítettek belőlük. Igen impozáns, remek hangzással, de piszok nehézek is. Például csak a lábdob 68 kg-ot nyom.

Na de térjünk vissza a gyárba. Minden Paiste cintányér elkészítésénél a jól megszokott svájci pontosság is nagy szerepet játszik. Ez pedig méginkább megmutatkozik a lécezésnél, amikor a hangszereket a megfelelő vastagságúra formálják. Az eljárásuk különlegességét adja, hogy nem csupán egy speciális késsel dolgoznak, hanem egy század miliméter pontosságú mikrométerrel lövik be a cinek megfelelő vastagságát. Hasonlóképp egyedi az élek lecsiszolása is, amit egy saját fejlesztésű géppel végeznek, amiből csak egyetlen egy darab van az egész világon – legalábbis Eric Paiste elmondása szerint. 

Mielőtt a gyárlátogatás végére érünk, muszáj megállnunk még egy pillanatra. Ugyanis egy olyan cintányérral is találkozhatunk, ami párját ritkítja még ma is. Minden ütőshangszer gyártó elérkezik egyszer arra a pontra, amikor valami olyan egyedit és tökéleteset alkot, amivel megrázza a dobos világot. Amire minden dobos felkapja a fejét, és egyszerre jelentik ki, “Ilyen kell nekem.” A Paiste-nek ez a Masters szériája, ami hosszas fejlesztési munka gyümölcse. Ezt a fejlesztést pedig úgy kell elképzelni, hogy egy speciálisan erre készített modell prototípusát egy fejlesztői csapatnak, ami magasan képzett dobosokból, hangmérnökökből és producerekből áll, átadnak, és addig dolgoznak a cintányéron, amíg hang, funkció és karakter szempontjából kijelentik, hogy ez az a hang, amit keresnek. Ezt követően kezdik el legyártani a prototípus alapján a többi cintányért is. Mivel egy “tökéletes” szériáról beszélünk, minden cintányérnak úgyanúgy kell hangoznia, mint az eredetinek. Ez a végső teszt, amikor a hangzás egyenletességét vizsgálják. Ha egy cin eltér az eredetitől, szó szerint keresztül vágják a felszínét, hogy soha többé ne lehessen használni. 

A Paiste család igen nagy utat tett meg az elmúlt fél évszázadban, de a generációkon átívelő tudás átadásával mára az egyik legjobb cintányérok gyártójává nőtték ki magukat. Munkájukra nem csupán a hagyományok a jellemzők, hanem a svájci pontosság és aprólékosság is, hogy minden hangszer, ami elhagyja a gyárukat a legtökéletesebben szóljon. 

Csizmadia Kristóf

Borító fotó forrása: https://drumsundpercussion.de

close

Hírlevél

Értesülj a legújabb tesztekről, interjúkról és kedvezményekről.

Dobosoktól - Dobosoknak