Mapex Horizon HX

Mapex Horizon

Női láb, gyűrött nejlonharisnyában. Évekig élt bennem ez a kép azután, hogy először tekintettem bele a Mapex (egyik) első színes prospektusába a múlt évezred utolsó évtizedének elején. Rendkívül kiábrándító volt ugyanis, ahogyan az amúgy jó kiállású hangszerek közé – a hangjukról halványlila elképzelésem sem volt, akkoriban a magyar dobosok többségéhez hasonlóan épp vendetta-szerű leszámolást tervezgettem a silány kelet-európai dobokkal szemben – a katalógus tervezői becsempésztek egy teljességgel oda nem illő fotómodellt. Előítéleteim persze réges-régen erejüket vesztették, sok évvel (és sok dobbal, köztük néhány, rajongásig szeretett Mapex szerkóval) később már csillogó szemmel bontogatom bármely, ilyen nevet viselő termék dobozát, és (el)várom a pozitív meglepetést. A Horizon – a tavaly piacra dobott, kezdő szériás cucc – várakozáson felül teljesített. Nem is kicsit…

A testek

Újszülöttünk anyakönyvi neve Horizon HX 5245T, és igazán divatos méretekkel büszkélkedhet: 22×18” lábdob, 10×8” és 12×9” fúratlan felsőtamok, 14×14” állótam, valamint egy 14×5,5” pergődob képezik a shell-packot. Minthogy egy amolyan „bontsd ki, és játssz rajta” szettről van szó, bedobozoltak a gyárban egy komplett hardver-csomagot is, a pergő,- lábcin,- egyenes és gémes állványon kívül egy lábgép és egy (nem túl masszív, leginkább gyerekek súlyára méretezett) dobszék nehezíti a cipekedő hangszervásárló dolgát.

A lábdob és a tamok is 7,2 mm vastag hársfa testekből állnak, melyeket kifogástalan minőségű, és – a mai, mindenféle szempontból spórolós világban – szokatlanul tartósnak ígérkező, fekete fóliaborítás takar. Az összeszerelés és a minőség-ellenőrzés szintjére jellemző, hogy az átlagosnál sokkal szebben fekszik a borítás a testeken, nincsenek hullámos felületek, a ragasztás osztályon felüli. A második rétegnél kezdődő felfekvő élek eldolgozása pontos, a letörés egyenletes, a bőrök felfekvése abszolút problémamentes. A belső felületeket finomra csiszolták, védőlakk nélkül sincs az ember kezének „reszelő” érzése, amint végigsimítunk rajta.

Bőrök szempontjából nagyszerű a kínálat: minden test Remo UX típussal érkezik a boltokba, a nagydob Powerstroke 3 ütő,- és rezóbőrt (utóbbi fekete színű, melyen végre ízléses méretű fehér Mapex logó hívja fel magára a figyelmet a régebben megszokott hatalmas felirat helyett), a tamok alul-felül Ambassador Clear, míg a pergő Ambassador Coated/Ambassador Snare Side jellegű ütőfelülettel csalogatja a dobos kezét (és dobverőjét). Kínai Remo-k ugyan, de ebben a kategóriában kimondottan minőségi felszereltséget kapunk így a pénzünkért.

A vasak

Minden relatív. Ezt az örök bölcsességet csak azért vetettem papírra, mert mondjuk 20 évvel ezelőtt sok akkori dobostársam (velem együtt) könnyes szemmel nézegette volna azt a fémhalmazt, amit ma egy ilyen kezdő motyóhoz társítanak. Kezdjük azzal, hogy a két felsőtam fúratlan. Ez még nem lenne akkora szenzáció (bár fenntartom, hogy ebben a piaci szegmenseben továbbra is meglepő), ha nem egy szépen formatervezett, ízléses, és könnyű kétszárnyú tamtartó megoldást helyeztek volna el az egyébként szintén nagyon „pofás” kinézettel bíró, minimális méretűre zsugorított, így a test rezonanciáiból a lehető legkevesebbet elrabló csavarházak alatt. Ezen alkatrészeket – természetesen – egymástól, és a fahengerektől is műanyag alátétlapok választják el. Amint egyébként a nagydob masszív kitámasztó lábait, a illetve a köralakú, végre minden „olcsó” hatásától megszabadított, újonnan tervezett típusjelzó táblákat is, nomeg a már-már macsósan nagydarabra sikeredett tamtartó-alapot. Az alapba illeszthető duplaszáras, golyós/L-karos megoldású tamtartó közepében ráadásul egy plusz foglalat is helyet kapott, melyben egy szabványos, 22,2 mm vastagságú cintányértartó kar gond nélkül elhelyezhető! Az állótam lábai stabilak, a lábak végén a gumitalp biztos talajfogást tesz lehetővé. Mielőtt elfelejteném: én még egyetlen más gyártó kezdő cájgján sem találtam gumibetétes lábdob-karmokat (hosszú éveken át ez volt a Mapex dobok egyik gyenge pontja, hiszen még a magasabb kategóriákban sem kínáltak ilyen alkatrészeket, de ezt mostanra szerencsésen megoldották), melyek nagyon laza hangolás esetén sem engednek a beállításokból, és fura módon még a fémből készült lábdob-kávákat is precízen fogják. A tamok és a pergő káváiról viszont nem mondhatok túl sok jót, ugyanis az átlagos 1,6 mm-es vastagságukkal semmi baj nem lenne, ha szépen eldolgozott, és rendesen megmunkált darabok lennének – de nem azok. Eléggé összecsapott hatást keltő látványuk ugyan nem befolyásolja használhatóságukat, viszont sorjás széleik és fénytelen felületük némileg rontanak a szett összhatásán.

Állványzat tekintetében (mely az 500-as szériát képviseli) nincs ok panaszra, a duplalábas kialakításnak köszönhetően magabiztosan tartják a rájuk illesztett kiegészítőket. Az egyenes és gémes állvány egyaránt masszívan állnak, kellően magasra nyújthatóak, utóbbi esetében a gém elrejthető az állványcsőben. Okos találmány a „Multi Sustain” cintányérfilc, melynek egyik oldala hagyományos filcből, míg másik része gumiból készült, lehetővé téve ezzel a cintányérok hangjának maximális kiaknázását – azt a felületet választhatjuk, amelyiket akarjuk. Pergőállványunk semmiféle kívánnivalót nem hagy maga után, kategóriájának egyik legjobbjaként jellemezhető, a tágra nyitható lábak és a közepesen finom racsnis szögállítás azokat is meggyőzheti, akik már nem csak kezdő szinten űzik a dobolás nemes sportját. A lábcinállvány igazán profi benyomást kelt, könnyed és zajmentes mozgatás jellemzi, és ami legjobb: a rugóerőt egy 34(!) fokozatú erősségállítóval szabályozhatjuk a nagyon lötyögős, és az embert próbálóan kemény végállások között. Ami a fenti vasaknál nagyon fontos, hogy minden csőtoldást memóriabilincsekkel láttak el, ezek garantálják, hogy mindig azonos magasságú állványzatot állíthassunk össze – ez általában nem jellemző a szokványos, alapszintű szettekre. A szimplaláncos lábgép nem tartalmaz semmilyen újító elképzelést, viszont megbízható, fürge járású, a rugóerő és a pedál dőlésszöge is szépen szabályozható. Az ütőfej kétoldalas, kemény filc és műanyag közül választhatunk.

A hangok

Amikor egy portéka megjelenése ennyire meggyőző, bizony felmerül az emberben, hogy vajon a megszólalása is követi majd a formai szépséget, vagy úgy járunk majd, mint a látványosan sminkelt, ám üres fejű szőke nők esetében – addig jó, amíg csendben vannak…

A minőség sosem megy ki a divatból és ez momentán maximálisan igaz a lábdob hangbéli adottságainak kiaknázása szempontjából. A 22×18” méret a mai igényekhez igazítja a Horizon nagydobját (ez már sokadik olyan elem, amely a szett árához képest egy magasabb igényküszöböt ostromol), a gyári bőrök azonnal a legpozitívabb hatást gyakorolják az óvatlan dobosra. Finoman agresszív csattanás után egy rövid lecsengésű, picit „kosárlabda-effektus” jellegű, és a mély tartományban kimondottan erős zengést kapunk még a lyuk nélküli frontbőr felhelyezésével is. Manapság a legtöbben rezólyukas kivitelt választunk, úgyhogy gyors csere után még kedvezőbb a (hang)kép, virgonc élet költözik az egyébként sem gyenge lábdobunkba, egy pici tompítás azért elfér – ettől megritkulnak a magasabb frekvenciák, és valódi dübörgés rezegteti dobhártyánkat. A „ha már lúd, legyen kövér” elv alapján kipróbáltam még a Remo Powerstroke Pro lábdobbőrt (mondjuk ez a nejlon önmagában is megérne egy cikket), és ez további hangélmény-javulást eredményezett: nem lett más a hang, csak minden összetevőjéből többet kapunk (több mély, több csattanás, stb.); de a gyári kínálat valójában nagyon hosszú ideig kielégíti majd a kifinomult igényeket is. Aki esetleg kevesellné az UX bőr saját induló hangját, egy Remo Falam Slam felhelyezésével plusz agressziót válthat ki lábdobjából.

A tamok szintén nem hagyják cserben az embert, kifejezetten tiszta megszólalásuk nagy mosolyt csal arcunkra – nekem például állandó vesszőparipám, miszerint nem tudom értékelni az elmosódó hangokat, de jelen esetben szó sincs ilyesmiről-, mindhárom test bőven hozza az egy kategóriával magasabban álló cuccok elé támasztott követelményeket. Kristályos attack, és hangolással változó lecsengés adja tudtunkra, hogy a tervezettnél is jobban sikerült darabokról van szó! Persze a faanyag sajátosságaiból adódóan a közepestől feszes felé haladó hangolási tartományban jeleskednek, de álljunk csak meg: ez továbbra is egy alapszintű felszerelés, tehát eme széles spektrum megléte a csodával határos. A 14”-os állótam a maga 6 hangoló csavarjával még éppen azon a határon egyensúlyoz, ahol egyenletesen lehet a bőrök feszességét szabályozni, de ez semmilyen negatív kritikában nem lehet részes.

Pergődobunk inkább az átlagos felé tendál a kiemelkedő helyett, ennek az 5,5” mélység mellett a vékony (és nem tökéletes) kávák, valamint az olcsó, gyenge minőségű sodrony is oka lehet (egyébként a sodronyváltó is erősen közepes). A vártnál puhább, melegebb hangzás továbbra is a hársfa számlájára írható, nem mintha baj lenne egy ilyesfajta megszólalással, sőt! Kifejezetten szimpatikus, hogy nem egy manapság divatos, magasakban bővelkedő, üveghangon klikkelő pergőnk van, hanem egy többféle (értsd: nem csak brutál-metál) zenei stílusban is eredményesen bevethető, finoman „szőrös” és jóindulatúan „vastag” megszólalással rendelkező kisdobunk. A sodronyt adandó alakalommal cseréljük jobb minőségűre, akik meg vadabb hangra vágynak, úgyis kísérletezni fognak mindenféle bőrkombinációkkal.

Összegzés

A Horizon megalkotásával jócskán túllőttek a célon tervezők, mind az alapanyagokat (jó, azok a fránya kávák nem tartoznak ebbe a körbe), mind pedig az összeszerelési minőséget illetően – de kapjunk a fejünkhez egy percre: ez egy Mapex motyó, ki az, aki ennél kevesebbre gondolt? A fejlődésben lévő kollégák előmenetelét csakis pozitív irányba befolyásoló szettről beszélünk, amely bizonnyal megállja a helyét a magasabb elvárásokkal bíró dobverőtördelőknél is. Jelen cikk főszereplője mellett választhatunk még 20 colos lábdobbal felvértezett HX szettet is, illetve a faminták szerelmesei a Horizon HZB család tagjait is csatasorba állíthatják, ez esetben fólia helyett a legkülső réteg nyírfa, mely (csúcsminőségű) lakkozott felületű. Amúgy még egy kis bónusz: a Mapex katalógusokból szerencsénkre már hosszú évek óta kifelejtették a bután vigyorgó csajokat…

Pálóczi-Horváth Csaba

Fotó forrása – musicradar.com

close

Hírlevél

Értesülj a legújabb tesztekről, interjúkról és kedvezményekről.

Dobosoktól - Dobosoknak