A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége 2021-ben ismét megrendezi az idén tavasszal online formában debütált Fonogram-nap nevű eseményt, a zenészek és a hangfelvétel-kiadók legnagyobb ünnepét. A zene nem áll meg: a Fonogram – Magyar Zenei Díj 18+1 kategóriában újra gazdára talál!

A következő írásban megpróbálom bemutatni az ütőhangszerek világát kezdve a kialakulásuktól. Az egész dolgozatot úgy próbáltam felépíteni, hogy feltűnjenek benne az adott kontinens/ország sajátosságai a hangszerek terén. Ezzel a témával már nagyon sokan foglalkoztak, de úgy gondoltam, hogy egy saját véleményt is le lehet írni ezekről a dolgokról.

Afrikában a leggyakoribb hangszerek, mert a legegyszerűbb és könnyű a szállításuk. A különböző hangszertípusok kialakulásában fontos szerepet játszottak a környezetföldrajzi tényezők. Azokban az afrikai társadalmakban, ahol nem alakultak ki a dobok, ott jellemzően az idiofon hangszerek kerültek túlsúlyba. Az általánosságban elmondható, hogy a szavannalakó népekre jobban jellemző a dob használata, míg az erdőlakó népek az… Tovább »

Azok a hangszerek, melyek akkor adnak hangot, ha a talajra, vagy más kemény felületre ütik őket

Afrikában sok népcsoportnál megfigyelték, hogy a rituálék és az ünnepek során a résztvevők a ritmust dobbantással erősítik meg. Ez akkor felerősödhet, ha egy fedett gödör felett, vagy egy jól rezonáló deszkán táncolnak.

Három fő típust lehet megkülönböztetni: csörgők, csengők, kolompok, pergők.  

Ezeknek a hangszereknek az egyszerű formája, ha két követ egymáshoz ütünk. Ez Nyugat-Afrikában terjedt el, ahol ezeket az embereket elnevezték „sziklazenészeknek”.

Ezek a hangszerek már az ókorban is megtalálhatóak voltak, de a mai napig használják őket.