Az amerikai indiánok többsége nomád életmódot fojtatott. Nem készültek feljegyzések a kultúrájukról, így a zenéjüket sem ismerhetjük teljesen. A zenéjük nagy részét az animista hitük ihlette. A zenéjükben nagy szerepet játszott a ritmus, mert az éneklést gyakran csörgőkkel, dobokkal és más ritmushangszerekkel kísérték. Sok, azóta híressé vált táncot alkalmaztak, mint például az Esőtánc, Sas-tánc, Nap-tánc.… Tovább »

Az elnevezés a mai napig nem tisztázott, de valószínű, hogy a francia jaser (csevegés) származik, ami tükrözte az akkori dzsessz jellegét. A gyökereit azonban ismerjük, amik a XVII-XVIII. századig nyúlnak vissza. Ekkor szállították az áldozatokat a gyapotföldekre dolgozni. A rabszolgák, miután felszabadították őket ezrével vándoroltak Memphisbe, vagy Atlantába és különösen sokan telepedtek le New Orleans… Tovább »

A blues dalban elbeszélt panasz, kesergés. Elsősorban a korabeli feketék problémáit tükrözte vissza: az egész napi robot, vágy a menekülésre, az embertelen bánásmód. A blues témáinak határtalan volt a lehetősége. A legkorábbi fajtái igazi népdalok voltak, énekesek százai ismerték őket. E korai előadók közül sokan valamilyen okból kifolyólag munkaképtelenek voltak. Járták a falvakat, városokat és… Tovább »

Az ütőhangszerek közül ebben a korban már léteztek a ma is használatos hangszerek. Ezek mind a könnyűzenében, mind a klasszikus zenében megtalálhatóak voltak. A legnagyobb áttörést az én véleményem szerint a dobfelszerelés használata hozta. E mellett megjelent a vibrafon, mint szólóhangszer és a latin-amerikai hangszerek is teret kaptak a dzsesszben és a bluesban. Nagyon sok… Tovább »

Az európai zenét tekintve, az ősi népzenéket nézve az Európában használt ütőhangszereknek sok nyoma nem maradt. Mint máshol most is a népzenéből kiindulva szeretném megvizsgálni ezt a témakört.