- This topic has 77 hozzászólás, 24 résztvevő, and was last updated 10 years, 6 months telt el by
.
- Bejegyzés
Szevasztok. Kovács Roland vagyok 2,5 éve dobolok, magamnak is van dobszerkóm egy stagg dob Remo bőrökkel. Nem vok profi dobos de tanulok folyamatosan. Aki tud zenekart akinek dobos kéne és győr környékén lakik irjon a következő email címre: kov.rol88@gmail.com
Sziasztok!
20-30 év közötti dobosok vagy gitárosok jelentkezését várom.
Én magam énekelek amatőrként.
Nem voltam még együttesben.
Lehetőleg Budapestről.
e-mail címem: gaibha@gmail.comNe,haragudjatok,de ez a fórum nem az ilyen jellegű hírdetések miatt jött létre. Nincsen ezzel smmi gond,hogy bandátokkal foglalkoztok,de NE itt tegyétek,mert minket ez nem annyira izgat. Tudom ajánlani pl a zenész kereső/hírdető fórumot és még sok mást
Köszönöm megértéseteket !
Ha bármi más jellegű hozzászólásotok van a fórumunk témájával kapcsolatban(de csak akkor)akkor nyugodtan szóljatok hozzá ! HaliPéceli (17ker melletti) 3éve alakult jól menő fiatal metál zenekar szabadúszó dobost keres, lehetőleg Pest megyéből, vagy Budapestről. Olyan személy jelentkezését várjuk, aki tanulékony, tehetséges, emberileg normális és komolyan veszi a zenekari munkát.
Stílusunk nehezen besorolható de annyi biztos, hogy metál tiszta énekkel.
Sok saját számunk van, de emellett játszunk 1-2 feldolgozást is (Ossian, Kalapács Metallica, Judas Priest).Jelentkezzetek bátran!!
Elérhetőségeink:
E-mail: ancientfire@citromail.hu
Telefonszámok:
Szmolka Gábor: 06-20-582-2-582
Kovácsik Attila: 06-20-990-79-63Bár,a sok hülye picsát általában nem a zene szokta érdekelni hanem ,hogy hogy néznek ki a zenekar tagok…
mert ugye,persze a 14-15 éves még az ilyen iron maident se ismerő gyerekek aztán marhára tudják,hogy mi számít jónak és mi nem..
Szerintem az a legfontosabb,hogy te jól érezd magad a színpadon,a második az hogy a zenésztársakkal jól kijöjjél,harmad részt pedig,hogy a közönség is élvezze ,ha ezek megvannak,akkor már nagyon jó a rendszerPéceli (17ker melletti) 3éve alakult jól menő fiatal metál zenekar szabadúszó dobost keres, lehetőleg Pest megyéből, vagy Budapestről. Olyan személy jelentkezését várjuk, aki tanulékony, tehetséges, emberileg normális és komolyan veszi a zenekari munkát.
Stílusunk nehezen besorolható, de annyi biztos, hogy metál tiszta énekkel.
Sok saját számunk van, de emellett játszunk 1-2 feldolgozást is (Ossian, Kalapács Metallica, Judas Priest).Jelentkezzetek bátran!!
Elérhetőségeink:
E-mail: ancientfire@citromail.hu
Telefonszámok:
Szmolka Gábor: 06-20-582-2-582
Kovácsik Attila: 06-20-990-79-63persze,egy kis megbeszélés után
stb-stb.
Igen,ebben van valami,meghát nem lehet akármien göncben a színpadra állni,tehát úgymond minden koncertre kell vmi extrém dolgot bevetni minden egyes zenekari tagnak,hogy érdekesek legyenek..
És persze,szerintem a számokat is extrémmé kell tenni..
Amúgy,vannak olyan műfajok ,ahova a töri tanár kinézet a jó,csak nyilván nem a metál meg a rock nem tom meikőtök mondta,ezt de ezzel amúgy egyet értek Renard,én télleg nagyon sajnálom ezt a dolgot,mert ahogy írsz én már abból letudom szűrni,hogy neked nagyon fontos a zene,és az a zenekar is.Az öcsédtől nagyon rendes dolog,hogy megy utánad,ha a bátyjámmal játszanék egy bandában(nincs bátyjám,csak nővérem van
) ,de ha bátyjám lenne és vele játszanék egy bandában és ilyen lenne tuti,hogy mennék utána.
Remélem,találsz jó bandát,ha esetleg nem találnál bandát,akkro szólj és max. lemeünk jammelni terembe,és akár együtt is tolhatnánk (gitár/ének vagyok).Egyikőtök írta,hogy fontos az egységesség,tehát hogy hasonló stílus legyen.
Ez igaz,sőt többnyire manapság,ilyenek a bandák,hogy mindenki.
Én,azonban ismerek 2 olyan bandát az 1ik az a haverom bandája ahol,az ÉNekes Heavy metalos, a dobos az ien alteros dolgokat szereti, a gitáros(azaz a haverom) pedig punk és rock…szal ebből kiszültek,egy ilyen Alternatív,rockos megoldást és az énekesnek igazi metálos hangja van…hát meghallgattam asszondtam na ez az ami jó sajnos,nincsen az interneten róluk smmit sem,de a nevük az asszem vmi Sivatagi Lóhere vagy mi…elég hülye név,de a zene az téll.jó na majd mutatok zenét ha lesz nekik A közönség nagy része inkább látni megy koncertre mint hallgatni.
Ha a zenész társak 1.nem barátok, 2.nem profik soha nem lesz belőlük semmi,mert szétmennek egy idő után.
Hogy az jó é? hogy egy szinten vannak, szerintem igen az a leg ideálisabb ha egy szinten vannak.
Mert vagy várnod kell valakire vagy rád várnak az szar.
Aki teheti sok bajtól , kínlódástól mentheti meg magát ha inkább nem alakít zenekart.
Egy zenekar ugyan akkor nem működhet eredményesen vezető nélkül.
Zenekarban szerintem kurvára nem jó a demokrácia:)Sőt megkockáztatom hogy még azokat sem lenne szabad egy bandába zárni akiknek nincs legalább 3-4 közös kedvencük, mert a más-más hatások előbb utóbb úgyis kijönnek (megy a balhé) és ami a legfontosabb talán az EGO.
Amíg egy van addig okés de ha már kettő akkor azt baszhatod:)Ador: azert szerintem eleg fontos, hogy _nagyjabol_ egy szinten legyenek a zeneszek. Erted, en is egy hobbi-sufnidobos vagyok, de rohadtul nem lenne idom, penzem, energiam pl egy olyan gitarossal osszeallni, aki most kezdte, es nincs meg egy alapveto negynegyed erzete, szamolnia kell a szam reszeit, a sorokat, hogy tudja, mikor jon a kiallas, stb. Persze izlesek es pofonok, de ilyennel 8 eve cseszekedtem, es mar nem lenne kedvem
Meg olyannal se jatszanek szivesen, aki 15 eve zenel es profi szinten csinalja; nyilvan nem tudnam vele tartani a ‘tempot’, nem tudnam megtamasztani a kreativitasat a sajat hangszeres tudasommal, es nem szivesen farasztanam, hogy benazok valami szamomra ujnak hato dologgal, ami neki kisujjbol megy. Roviden, szerintem a viszonylagosan hasonlo szint az igenis fontos.A benan oltozkodo persze hogy relativ, de mas, ha mondjuk direkt csinaljak (mint a belinkelt videon valszeg
), van egy adott stilus, van egy mozgas, egy kiallas, stb, es megint mas, amikor inges-farmeres sracok allnak szorosan osszezart labbal, konyokbol pengetve miért? én pl szeretek elegánsan öltözni koncertre. a bénán öltözködő pedig elég relatív, főleg ha azt vesszük, amit mondtál. gondolom a töritanár alatt ilyesmit gondoltál, nem tom az elegancia miért lenne béna. másrészt engem a zenében a zene érdekel, akkor is ha koncert, ha maximálisan profik az se érdekel, ha 1 szemük van és azon is napszemüveg van. na meg szerintem max fikázás szinten mehetne ez a “nemtetszikastílusod” c. fejezet, kétlem hogy bárkinek a kinézete hátráltatná bármilyen zenekar előrejutását.. legalábbis ilyenről még nem hallottam (nem ti nyeritek a tehetségkutatót mert hülyén néz ki a dobosotok
stb.)Számít a tudás és a szorgalom is, de ez nem fizika verseny. A színpadon valahogy meg kell jelenni, és ha úgy nézel ki, mint egy töritanár, az komolyabban tudja hátráltatni a zenekart az előbbre jutásban. Én pl. alapból nem nézek meg egy bénán öltözködő, mozgó, stb… bandát, még akkor sem, ha lejátsszák nekem a csillagokat az égről, ugyanis egy koncert audiovizuális élmény, tehát 50%-ban nézed, és 50%-ban hallgatod.
Hát érdekes sztori amúgy az egész, mert eleve nem vele alapítottuk a zenekart, mert tudtuk hogy ilyen…
Remélem észre veszi már magát, mert amiatt, hogy engem elakart tünteni most szétmegy a zenekar.
De már eleve ez, hogy mert én nemet mondtam egy dalra, már mást keres a helyemre teljesen abszurd…és úgy hogy próbán amikor mondtam hogy én azt nem játszom semmit nem szólt rá. Öcsém volt a basszusgitáros a zenekarba, ő elég elszánt azt mondja kilép velem, ne aggódjak, a gitáros srácnak meg majd meséljük mi volt, nehogy a za majom hazudjon neki. Ez is eléggé vicces, hogyha úgy váltunk el, hogy nem volt semmi gond, akkor miért kell a hátam mögött szervezkedni? Pontosabban az egész zenekar háta mögött, mert ugye senki nem tudott róla, csak akkor amikor mondta öcsémnek hogy lenne valaki a helyemre…nos erre csak annyit tudtam mondani hogy ANYÁD xD
Bocs az offért.Szerintem is az számít, ezért is lepődtem meg ezen!
Mellesleg hogy valahogy mégiscsak kapcsolódjon mondandóm a topichoz: mindig meg kell nézni kivel fogsz zenélni!
Most megy szét a zenekarunk mert nem akartam eljátszani 1 (!) darab számot…az énekes szerint nem vagoyk csapatjátékos. Úgy néz ki egyesek szerint az a csapat játék amikor az van amit ők akarnak.
Ezért rendkívül előnyös ha jól ismered azokat az embereket akikkel játszani fogsz.Igen…sajnos van…legalábbis,velem ez megtörtént,és már pár ismerősöm is mesélt nekem ilyet,hogy megmondták nekik,hogy ők nem a bandába valók,mert h béna a stílusuk…most nem tom egész pon tosan de kb ezt mondták nekik,ez volt a lényege
…dehát…ez van,sajnos mindenre fel kell készülni
Igazából,szerintem nem számít ez én így látom,szerintem a tudás és a szorgalom számít….Aztán eldöntjük,hogy van-e értelme.
Szerintem manapság nagyon nehéz dolog a bandaalapítás,mert valamennyire,hasonló beállítottságú embert kell megtalálni,ami nagyon nehéz.
Meg utána jönnek még az apróságok,hogy pénz,idő,távolság,szorgalom…
Ami szerintem nem fontos,hogyha valaki 1 picivel jobb a másiknál….Tehát pl Józsi a dobos,már majdnem profi ,de a gitáros Jani nem rég kedzte pályafutásást,viszont nagy az egyetértés,akkor én úgy látom,hogy ez kevés indok arra,hogy ne zenéljenek együttSZal,a magam részéről annyit tudok,mondani,hogy mindenki merjen nem-et mondani,és gondolja meg,hogy mikor/Hol/hova minek megy,mert manapság már egyrészt jó sok zenekar van,és nehéz megtalálni az embernek a legjobb helyet..de 1 kis talpraesettséggel,szorgalommal,minden ki van pipálva.
Elsőnek akkor magam,mesélem el személyes élményemet vagy “élményemet”
3 zenekarom volt eddig,mind3-at én alapítottam és tulajdonképpen,szerintem mind1ikben eléggé fontos szerepet töltöttem be.
A zenekarok sajnos fél év után 2 ízben feloszlottak,pár buli után.
1 ízben pedig én szálltam kimert úgy gondoltam,hogy egy 6húrosból vagy akár 2 hangszálból többet is kilehetne hozni.
A legfőbb gond a hozzáállással volt…
A többi pedig,ugye,egyrészt az hogy mások voltunk,és volt aki nem volt képes azt elfogadni,hogy én pl : a Sanyika (bocsi akit így hívnak),nem vesz föl trottyos gatyát , és volt olyan aki, úgymond játszotta egy ideig a jógyereket aztán hirtelen átváltott bunkóba,és iszonyatosan undorító volt mindenkivelTehát,nekem ez a személyes tapasztalatom…én manapság,először mindig elhívom az embereket egy talira,és a beszélgetésből leszűröm azt,hogy van-e keresnivalónk egymás mellett,mert ha nincs ,az mind2-nk részéről egy időfecsérlés.
Most egyébként zenekart alapítgatok,elképzelhető hogy társul hozzánk gy ritmusgitáros valaki is,na ezt is pl úgy fogjuk hogy megbeszéljük,hogy mit is akar a zenétől,mik a tervei,tapasztalat stb…mivel,nagyon régóta nem írtunk a cikkbe,fórumba…
Szerintem mostmár a szubjektí dolgokra is rátérhettek,esetleg,elmondhatjátok,azt hogy mi az amire figyelni kell..stb:)
Beszéljetek nyugodtan kedvenc bandátokról is,és annak megalapulásáról is
Szerintem ebből a ikkből,ha mindenki leírja a saját élményeit ,véleményét,egy eléggé úgymond tanulságos fórumot is csinálhatunkBizony ezzel én is így vagyok kb., általában azért sikerül is tartani, nem volt még olyan, mint a pl. egy haverbandánál, hogy a dobos kiesett a cucc mögül, meg egy másiknál, hogy odahányt a cucc mellé (szegény kisautós szőnyeg, Krisztián remélem olvasod ! : D)…
Hozátéve, hogy én józanul is szarabb vagyok (valószínűleg) nálad (is)…Én is, nem fagyok (annyira) hülye…
Csak gondoltam leírom amit gondolok, bocsi.
Szerintem néha azért jó az, legalább szokod, hogy ittasan milyen játszani, koncerten nem mindig könnyű megállni ivás nélkül…
De jó neked, hogy te aztán tudod pontosan, hogy mik kellenek egy banda alapításhoz. Egyébként én is két bandában játszom, és ?!Apropó, hozzátenném, hogy egy zenekar munkássága sokkal gördülékenyebb, ha konyítunk valamicskét a másik hangszeréhez is… már csak azért is, mert könnyebb megértetni vele, megtalálni a közös hangot, ha ez nincs meg, mondhatod a kottafejű trombitásnak meg a vonósnak, hogy küldjél le egy ilyen olyan skálában egy amolyan hangnemben egy olyan ütemet, ha pl. neki köze nincs a zenéhez amit játszotok… el kell neki mondani, hogy ebben a zenekarban mi lesz a szerepe, és felnyitni a szemét, hogy itt bezony nem indulókat fogunk játszani, hanem összerakjuk mindannyiunk stílusát, és abból formálunk valami jót.
Végszónak pedig: nem kell megriadni a samplektől sem, a 21. században élünk, ha nincs egy posztra ember, használjuk már ki a kismillió zeneszerkesztő szoftver egyikét, zenészt is könnyebben találunk, ha a segge alá rakjuk hogy öreg, neked ezt kell majd játszanod!
Az alkoholmentes meg akármilyen tudatmódosító mentes próba az mindenkinél változó…
Nekem volt pár zenekarom, ilyen is olyan is, az utóbbival nagyon ment a munka.
A gitárosunk – billentyűsünk megírta az alapokat otthon, átküldte, én dobtam alá dobot, 1-2 effektet kedvemre alakítgattam, a többiek meg eljöttek és eljátszották. Az énekesünknek elküldtük az alaptémát, és míg ő írta a szöveget, addig mi összepróbáltuk a zenét, közben iszogattunk pihenésképp, de fontos, hogy ha az ember próbára adja a fejét, akkor az legyen próba is, tényleg ne csak pöcsmeresztés meg rákenró, ahogy Ákos fogalmazott.
Igaz, hogy hosszú távon nemsokminden lett a dologból, mert kedves énekescimboránk emellett 2 zenekart csinált, és nem vette észre, de túlvállalta magát, és kicsit kikészült a dolgoktól emberileg és zeneileg is.
Mi nagyon jóba vagyunk a mai napig a zenekartagokkal, kivéve az énekespajtit, mert ő kb. a többi zenekarában felhasználta az alapokat, sőt komplett számokat más projectjeiben, és a nevünket mégcsak meg sem említette…
Ilyen is van, igen, ilyen az ándergránd zeneipar.
Csak az a baj, hogy sok zenész nem veszi észre, hogy attól hogy egy zenekarban zenél valakivel, ugyanúgy megmaradnak az emberekben a rosszindulatra és visszaélésre, mások kihasználására való hajlamai.Alapvetően a probléma annyi, hogy a mai világban az információáramlás minimális a zenésztársak között, nem kell ahhoz próbálni hogy valaki zenét írjon, azt lehet otthon egyedül is, a próba az a dolgok próbálására van, más tészta, ha együtt összeül a brigád, valaki megmutatja mit talált ki, és a többiek meg adják hozzá a sajátjukat…
Na igen sokszor az is jó, de épp a napokban beszéltem gitárosunkkal, hogy alkoholmentes próbákat kellene tartani, max utánna elmenni meginni egy sört (pláne, hogy mostanában ő nem is ér rá utánna, mert másik bandájával próbál…), mert egy dolog, hogy megyünk, iszogatunk, zenélgetünk, jól érezzük magunkat, de ebből így nem lesz semmi, aztán meg sírunk, hogy nem haladunk sehova…
Egyébként Levi nagyon jól írja, nálunk a zenei főnök a gitárosunk, a minden mást intéző, idegeskedő, többieket rugdosó stb. személy pedig szerény személyem. Persze a többiek is kiveszik a részük a dolgokból, de azért főleg mi írányítjuk, toljuk a bandátAz biztos, hogy zeneelmélet ismerete nélkül nem megy a munka…Én a zeneelméletet a zene iránytűjének tartom, és ha ez az “eszköz” hiányzik akkor nincs haladás, nincs fejődés(és ha netán van is nagyon lassú).És amit én fontosnak tartok az a rend, amit szerintem nehéz megtartani.És amint Levi is említette a főnők az nagyon fontos hogy legyen aki a zenét irányítja, de vannak olyan szélsőséges helyzetek amikor mindenki főnők akar lenni és általában ez bukáshoz vezet, ezért fontosnak tartom, hogy csak egy főnők legyen.
Az emberi tényező mindenképpen fontos, mert nyilván csak akkor érzed jól magad, ha egyben van a csapat, ezt nevezhetjük szórakozásnak is, amihez pénz társul(hat). Ha nem így van, akkor munkáról beszélünk, vagyis csak pénzről.
A zenéhez értés pedig egyszerűen meggyorsítja (nem kicsit) a folyamatokat, hiszen a társak tudnak a zene nyelvén beszélgetni és írni is és nem a mutogatásból és viccesebbnél viccesebb kreálmányából áll a párbeszéd…
– “azt játszd, hogy tárutucáfff…”
– “fogd le így itt ezt, a másik ujjaddal meg az fölött és mellette 3al…”
Sza így biztosan nem lehet dolgozni………..egy régi metal hammer-ben olvastam Dave Lommbardo interjút ,ahol elmondta hogy évekig úgy játszott a SLAYER-ben hogy gyűlölték egymást Kery King-el . Ezzel nem igazolni vagy cáfolni akartam ,csak gondoltam,leírom.
Szerintem is nagyon fontos hogy meglegyen az összhang emberileg is,ne csak zeneileg.De hisz pontosan erről beszélek. Amatőr szinten nyilvánvalóan a cimboralitás a mérvadó (más nem is lehet), de ezzel kapcsolatban milyen tanácsot lehet adni a topik címéhez híven? Ezért írtam, hogy ez egyenlő a hogyan szerezzünk barátokat kérdéssel. Ezekre nem lehet válaszolni. Ha nincsenek zenész cimborák akkor feldobsz hirdetést aztán ismerkedsz a témával és az arcokkal.
Azt is írtam, hogy akit alapból utálsz és irritál a jelenléte azzal nem lehet együtt dolgozni sem amatőr sem profi szinten.A legjobb párosítás zeneértő emberek akik egymást is megértik. Ennyi. Ha a zeneértés hiányzik szar lesz a zene és kevés eséllyel viszik valamire. Ha hiányzik a szimpátia akkor vagy létre sem jön a banda vagy hamar szétesik. Mindkettő kell tehát, de a zenekar csak zenészekből lehet, kókler haverokból csak bohóckodás.
Ezenkívül Selva szerintem indokolatlanul kis szerepre kárhoztatja az emberi tényezőt. Bármilyen jó zenét írsz, vagy legyen bármilyen korszakalkotó, láncletépő, határokon áthágó az adott zenemű, baszhatod az egészet, ha a zenekari légkör olyan, hogy borzalom, mert eleged van abból, hogy megint ezzel a pöcslöttel kell egy levegőt szívnod. Sőt, ilyen körümények között a legritkább esetben születnek igazi mesterművek. Vegyük például a tavalyi év egyik legjobb albumát, a Crack The Skye-t a Mastodontól. Majdnem tíz éve változatlan felállásban nyomják, és rohadtul egyben vannak. Ha nem lennének egyben, ha nem lenne a hátuk egymás hátának vetve (képletesen…
), akkor, bármennyire tudnak zenélni, nem tudtak volna elkészíteni egy Crack The Skye-szintű albumot. Privát vélemény egyébként, és ahogy Bizsu megjegyezte, a profi oldalról szól.Jogos a megjegyzés, hogy honnan tudom, hisz még nem zenéltem soha profi szinten. Ez igaz. De amatőr szinten még inkább számít az emberi oldal, hiszen általában a tagokat nem köti semmi szerződés vagy hasonló, és gondtalanul segget csinálhatnak a pofájukból. És megint itt az emberi dolog; na most jól behúzom a másik csaját; most összeugrasztom az egyik tagot a másikkal, ilyen-olyan okok miatt… csak két, megtörtént példa az amatőr zenekarok világából…
Ezenkívül Selva szerintem indokolatlanul kis szerepre kárhoztatja az emberi tényezőt. Bármilyen jó zenét írsz, vagy legyen bármilyen korszakalkotó, láncletépő, határokon áthágó az adott zenemű, baszhatod az egészet, ha a zenekari légkör olyan, hogy borzalom, mert eleged van abból, hogy megint ezzel a pöcslöttel kell egy levegőt szívnod. Sőt, ilyen körümények között a legritkább esetben születnek igazi mesterművek. Vegyük például a tavalyi év egyik legjobb albumát, a Crack The Skye-t a Mastodontól. Majdnem tíz éve változatlan felállásban nyomják, és rohadtul egyben vannak. Ha nem lennének egyben, ha nem lenne a hátuk egymás hátának vetve (képletesen…
), akkor, bármennyire tudnak zenélni, nem tudtak volna elkészíteni egy Crack The Skye-szintű albumot. Privát vélemény egyébként, és ahogy Bizsu megjegyezte, a profi oldalról szól.Jogos a megjegyzés, hogy honnan tudom, hisz még nem zenéltem soha profi szinten. Ez igaz. De amatőr szinten még inkább számít az emberi oldal, hiszen általában a tagokat nem köti semmi szerződés vagy hasonló, és gondtalanul segget csinálhatnak a pofájukból. És megint itt az emberi dolog; na most jól behúzom a másik csaját; most összeugrasztom a szólógitárost a basszerrel, mert az énekessel terveim vannak a későbbiekre és el akarom tüntetni őket a képből… Csak két, megtörtént példa az amatőr életből…
Szerintem ez a kérdés olyan mintha azt tennénk fel “Hogyan szerezzünk barátokat?”
Egyébként pedig én úgy vettem észre, hogy azok a bandák tudnak együtt maradni illetve előrelépni ahol van legalább egy vagy több zeneelméletileg képzett illetve zeneszerzéshez értő ember. Ez a zenekarok szempontjából szerintem sokkal fontosabb mint a kialakuló barátságok. Aki komolyabb babérokra tör annak a zene a szakmája illetve a munkája és ott már szó sincs baráti érzelmekről vagy maximum ugyanolyan szinten ahogy az irodában vagy az építkezésen barátkozik az ember a munkatársaival.
Természetesen olyan emberrel nem lehet együtt dolgozni akit alapból rühellsz…
Ha nincs zenei képzettség akkor a szokásos formáció jöhet össze vagyis senki nem ért a zenéhez csak ez meg az a riff jól szól ehhez a dobtémához, megvan egy jó akkordkör aztán a legjobb gitáros játszik egy szólót és kész a szám, mehetünk sörözni és beszélgetni. Ezt megelőzően persze mindenki feldolgozásokat csinál.
Aztán mindenki kifogy az ötletekből és a zenekar egy hónap alatt szétesik. Egyre kevesebb próba és egyre több sörözés aztán már csak sörözés aztán már semmi.
Szóval az igaz, hogy kell a cimborális viszony, de a legigazabb az, hogy legelőször azt kell eldönteni mit szeretnénk elérni.
Ha a haverokkal akar valaki bohóckodni ahhoz nem kell itt pontokba szedni, hogy ennek mik a lépései. Ha valaki hajlandó a bohóckodáson túllépni és belemélyed a zeneelmélet/zeneszerzés/zeneművészet szakmai oldalaiba az pedig valószínűleg hamar bekerül olyan körökbe ahol a hozzá hasonló szinten állókkal kezdhet bele a munkába.Akik szerint pedig zeneelmélet abszolút nem szükséges a jó zenéhez mert a tankcsapda sem tanult soha kottát olvasni az készüljön fel rá, hogy maximum egy lesz a millióból. 20 évente talán egy-egy zenekarnak sikerül kitörnie ezzel a színvonallal a sok ezer többi közül. Manapság pedig már nagyon nehéz újat mutatni a kútfőből.
A zeneelmélet zenére gyakorolt hatásának szerintem a legszebb példája nem más mint a nagy Ludwig von Beethoven. Ő az aki élete utolsó harmadában már teljesen süketen írta azokat a darabokat melyek több száz év elteltével is etalonnak számítanak és a zeneművészet legmagasabb szintjét képviselik.
Full süketen írta a darabokat ötven fős zenekaroknak bazzeg! Sőt akkor sem hallott semmit mikor a vezénylésével előadták a művet. Nem hallotta ahogy a közönség a végén felállva tapsolja.
Nem kellet hallania a hangszereket, mert ő belül az agyában tökéletesen össze tudta tenni az egészet ugyanis mestere volt a zeneszerzés tudományának. Tudta melyik hangszert melyikkel együtt szólaltassa meg, milyen skálán, milyen hangnemben és minek mit kell követni stb stb. Ennek a tudománynak is megvannak ugyanúgy az egzakt szabályai és ezeket a művész csak akkor lépheti át ha ismeri őket és tudja milyen módon lehet átlépni. Aki grandiózus egyediséget akar alkotni annak először tudnia kell mit kéne átlépni az újításhoz. Szegény apám mondta mindig eme nagy bölcsességet (igaz ő is hallotta valakitől):
“Minden tudás alapja: tudjam, hogy mit nem tudok.”Nagy tragédiának tartom a mai könnyűzenében, hogy elenyésző azoknak a száma akik komolyan veszik az elméleti tudományt és ennek alapjaira helyezik a gyakorlati hangszerkezelési tudást.
Talán csak a méltán híres progresszív bandák keresik ezekben az értéket.Ami az én tapasztalataim szerint még megkerülhetetlen az, hogy legyen főnök. Ez minimum egy személy, de általában inkább kettő. Kell egy zenei főnök és kell egy szervező/front ember. Ha az egyik is hiányzik akkor bukó a dolog. Hiába mindenki tehetséges, ha nincs aki zeneileg összefogja a csapatot és mindenki megy a saját feje után előbb-utóbb sírás a vége. És persze hiába csinál egy banda atom jó zenét ha nincs aki rugdossa őket, marketing-eljen vagy egyáltalán merjen kiállni és intézni amit kell akkor hiába a munka. Utóbbi persze nem vonatkozik a pusztán önkielégítő zenekarokra, amivel egyébként semmi baj nincs, kivéve ha egyik-másik tag ennél többet akar. A lényeg szerintem, hogy a teljes demokrácia utópia, igenis kellenek határozott szerepek és azokhoz tartozó előjogok.
Egy kicsit máshonnan megközelítve…
– ha zenészeket keresel, fontos, hogy Te magad tudd, mit akarsz,
– ha tudod mit akarsz, tudd, hogy milyen képességű zenészek kellenek a feladathoz,
– ha tudod hogy milyen képességű zenészek kellenek keresd meg őket és válogass kedved szerint, mert rajtad múlik kivel játszol.
– ha úgy érzed megtaláltad, töltsetek együtt időt a zenélésen kívül, ismerjétek meg egymást, mert ahogy Samy kolléga mondta, az egyik legfontosabb dolog az emberi oldal.
– szintén Samy mondta és nagyon fontos, hogy szeressétek és élvezzétek.
– sose felejtsétek el, hogy mindenbe rengeteg munkát kell belerakni, hogy működjön, semmi nem megy magától, csodák nincsenek
– és ami szerintem még fontos, hogy legyen cél, amit el akartok érni! Ez minden nap jusson eszedbe és emlékeztesd rá a többieket is! (cél lehet az is hogy heti 1x legyen együtt egy jó próbátok…)Hm. Az én véleményem -hasonlóan BB-éhez- az, hogy különösen a kezdőknél első körben az a legjobb motiváló erő, hogy szimplán jól érezzék magukat, örömzenéljenek. Érezzenek rá az összjáték ízére, és mint zenekari tagok, tanulják meg jól kezelni a hangszereiket, szokják a másokhoz való igazodást.
Általánosságban igaz az, hogy igenis (ha mondjuk baráti társaságból áll össze a banda) el kell tudni választani egymástól a baráti és a zenésztársi viszonyt! Egyik se hasson ki a másikra lehetőleg. (Na persze nem tilos az átfedés, bár kényszerű tagcseréknél vissza tud ütni a kettő nagymértékű összemosása.)
Később, mikor a dolog kissé komolyabbá válik, nagyon fontos figyelni a fegyelemre. Igen, ez kardinális kérdés, enélkül egy banda sem életképes!
Ide kapcsolódik a hozzáállás kérdése…szerintem ez még a tiszta technikai tudásnál is fontosabb. Inkább játsszak egy “jó iparossal”, aki együttműködő és nyitott, mint egy Satriani tudású s*ggfejjel.Még valami: hacsak nem a pénzcsinálás az elsődleges, mindenki az eszébe vésheti, hogy a muzsika elsődleges célja, hogy élvezettel csináld! A zenélés elsősorban endorfin-felszabadító tevékenység kell, hogy legyen – más kérdés, hogy a technikát sem árt csiszolni: sikerélményt ad. Ha “kényszerből” van együtt egy zenekar, a tagok között ellentét feszül, nagyon lejön ám a színpadról.
Ja és még valami! Ha lehet, minél többet kell élőben játszani. Muszáj.
Uff, én beszéltem.
Hát ez tényleg nem megy varázs ütésre. Elég sok idő eltelt nálunk is míg össze állt a mostani formáció,de még mindig énekest keresünk.(volt már egy ,de a közönség leszavazta)
Főleg itt vidéken mennek nehezen a dolgok az “emberanyag hiány “miatt.
Meg kell próbálni meglévő zenekarok segítségét kérni beugrós szerepekre,és ha ki tud állni a banda ,akkor az jó mert megy a híre. (Hozzátenném még hogy nagyon jó zenész csak jó zenekarhoz csatlakozik.Tehát ez egy kicsit ördögi kör.) Végszóként:Gyakorlás ,türelem,hirdetésBár, ha belegondolok, akár külön is lehet értelme. Úgyis van már itt minden
Szerintem, ha még mindannyian a zenei pályafutásotok elején tartotok, bőven elég, ha jól érzitek magatokat együtt muzsikálva. A világ zenekarainak kb 80 %-a úgy született, hogy gimiben haverok kezdtek együtt zajongani. Később megjön majd a rutin, meg a hangszeres tudás, de az emberi tényezők mindig és mindenkor fontosak. Sőt, idővel még fontosabbá válnak, ahogy halad előre a zenekar, és egész hétvégékre vagy neadjisten hetekre (bár nekem ilyenben nem volt még részem) össze vagytok zárva. Ilyenkor sokkal többet számít a hangszeres tudásnál az emberi oldal. Ha a csapat emberileg egyben van, ez le fog jönni a színpadról is, ti is jobban fogjátok fenn érezni magatokat, és ezek után már a feszes, jó játék is adni fogja magát, hisz önfeledten tudtok zenélni mindannyian.
mert ugye,persze a 14-15 éves még az ilyen iron maident se ismerő gyerekek aztán marhára tudják,hogy mi számít jónak és mi nem..
igen így is mondhatjuk finomabb formájában.
- Be kell jelentkezni a hozzászóláshoz.
